Magyar Péterék svájci bicska kérdőívet csináltak, csak éppen arra nem jó, amire szánták

Egy országos lefedettségű adatbázist szerettek volna, benne névvel, címmel és telefonszámmal, hogy pl. ki akar háborúzni Ukrajnáért és ki nem.

Az ügy roma származású felperesét „szegregált körülmények között oktatták”, ezért 7000 euro kárpótlásra számíthat a magyar államtól.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egy csütörtökön kihirdetett ítéletében elmarasztalta Magyarországot egy, a romák oktatási szegregációjával kapcsolatos ügyben, és egyben felszólította a kormányt, hogy dolgozzon ki olyan szakpolitikát, amely nem teszi lehetővé ezt a gyakorlatot.
Az ügy roma származású felperese 2013 és 2014 között egy olyan általános iskolába járt, amelyet kizárólag roma diákok látogattak. A panaszos állítása szerint az iskolában oktatott tananyag szinten aluli volt, 2013-as oktatási adatok szerint az ott tanulók kevesebb mint 10 százaléka tanult tovább. A panaszos anyja kérelmet nyújtott be az oktatási hivatalhoz annak érdekében, hogy
Ezt a kérelmet elutasították, mivel az illetékes hatóságok szerint a fiú nem lakott az érintett tankörzetben. A felperes szerint az iskola tömegközlekedéssel csupán öt percre volt a lakóhelyétől.
2015 decemberében a kérelmező, arra hivatkozva, hogy joga van a diszkriminációmentes oktatáshoz, alkotmányjogi panaszt nyújtott be, de az Alkotmánybíróság elutasította, megállapítva, hogy az ügy nem vet fel alkotmányossági kérdést. Az EJEB a mostani ítéletben megállapította, hogy a panaszost „szegregált körülmények között oktatták”, és az állam köteles lett volna lépéseket tenni ezen egyenlőtlenségek megszüntetésére, valamint
A faji szegregációtól mentes társadalmi együttélés alapvető értéknek számít a demokratikus társadalmakban, és ennek egyik eszköze az integrált oktatás – áll az ítéletben. A bírósági döntés értelmében Magyarországnak 7000 eurót kell fizetnie a felperesnek erkölcsi kártérítés címén és további 4537 euró perköltséget.
(MTI)
Nyitókép: MTI/EPA/AP pool/Jean-Francois Badias